ALAPSZABÁLY

amely létrejött az egyesülési jogról szóló többször módosított 1989. évi II. törvény alapján, társadalmi szervezet (a továbbiakban: szövetség) önkéntes létrehozatala céljából az alábbiak szerint:

1. A szövetség alapítása

1.1 A szövetség célja a fiatal – hazai és határon túli – magyar írók szakmai és érdekképviseleti feladatainak szervezett eredményes ellátása, továbbá a magyar irodalmi és kulturális közélet érdekében közhasznú tevékenység folytatása. A szövetség azon, irodalmi tevékenységükkel minőséget felmutató, az irodalomról, a művészetről, társadalmunkról, korunkról gondolkodó fiatal írók, irodalmárok nemzetközi szervezete, akik az irodalom bármely területével, így szépírással, irodalomtörténettel, szerkesztéssel, irodalomszervezői vagy kritikusi tevékenységgel foglalkoznak, s valamilyen poétikai, tudományos, kritikai szempontrendszer szerint értékes műveket hoznak létre. A szövetség feladata, hogy tagjai érdekei képviseletében intézményesen részt vegyen a kulturális és irodalmi élet területén működő hazai és nemzetközi szervezetekben, kuratóriumokban és szakmai kollégiumokban, továbbá tagjai szakmai céljai elérésének elősegítése és a magyar irodalmi és kulturális közélet serkentése érdekében szakmai rendezvényeket, konferenciákat, szimpóziumokat, kiállításokat, előadásokat szervezzen, könyveket és folyóiratokat adjon ki, szakmai táborokat és körutakat szervezzen. A szövetség a fentiek szerint összefoglalóan a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja szerinti 6. sorszámú kulturális tevékenységet folytat és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Működésével, szolgáltatási igénybevételének módjával kapcsolatos információkat, illetve beszámolóit és egyéb közleményeit a honlapján teszi közzé. A szövetség kinyilvánítja, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, továbbá szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt, valamint befektetési tevékenységet nem folytat.

1.2 A szövetséget jelen alapszabály mellékleteként szereplő közgyűlési jegyzőkönyvben felsorolt tagok, mint alapítók hozzák létre.

1.3 A szövetség neve: FISZ, Fiatal Írók Szövetsége

1.4 A szövetség rövidített neve: FISZ

1.5 A szövetség székhelye: 1070 Budapest, Akácfa utca 20.

1.6 A szövetség határozatlan időre jön létre.

1.7 A szövetség vagyona elsősorban az elnyert támogatásokból, más személyek felajánlásaiból, másodsorban vállalkozási tevékenységének eredményéből képződik.

1.8 A szövetség vállalkozási tevékenységet – csak közhasznú szakmai célkitűzéseinek megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve – folytathat. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az 1.1 pontban megjelölt tevékenységére fordítja.

2. A szövetség szervezete

2.1.2 A szövetség tagjává – az alapító tagokon kívül – az a személy válhat, aki azt írásban kérelmezi, a tagfelvételi kérelméhez csatolja szakmai önéletrajzát, legfontosabb publikációinak jegyzékét. A kérelemhez csatolható a szövetség – a kérelmező szakmai munkásságát jól ismerő – tagjainak írásbeli ajánlása, vagy amennyiben a kérelmező még nem rendelkezik publikációval, köteles saját szövegmutatványt csatolni. A tagfelvételi kérelmet és annak mellékleteit az elnökséghez kell benyújtani. Az elnökség a tagfelvételt a következő közgyűlés napirendjére tűzi és a közgyűlést a tagfelvételi kérelemről tájékoztatja. A szövetség tagjává válik ezt követően automatikusan a kérelmező, feltéve, hogy a közgyűlés határozatában nem mondja ki, hogy a kérelmező a szövetség tagságára – szakmai munkássága alapján, illetve erkölcsileg – alkalmatlan, illetve méltatlan. A szövetség tagjává válhat továbbá az a személy is, akinek felvételét a szövetség legalább három tagja ajánlja és felvételéről az elnökség két közgyűlés között határozatában dönt.

2.1.3 A tagság határozatlan időre szól, legfeljebb azonban a tag 40. életévének betöltésének napjáig tart.

2.1.4 A tag a 40. életévének betöltését követően, amennyiben nem szüntette meg tagságát, a szövetségbe „senior tagként” kerül felvételre. Új tag – aki korábban nem volt a szövetség tagja – nem vehető fel „senior tagnak”. A „senior tag” szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségviselőnek nem választható, kivételt képez a felügyelő bizottsági tagság. A „senior tag” javaslatot tehet a szövetség új tagjának felvételére.

2.1.5 A szövetség tagnyilvántartást vezet, amelyben az elnökség köteles a tagokat nevük és címük feltüntetésével nyilvántartani. A tagokat a felvételüket kimondó közgyűlési valamint elnökségi határozatot követően haladéktalanul fel kell venni a tagnyilvántartásba, illetve tagsági viszonyuk megszűnését követően haladéktalanul törölni kell a tagnyilvántartásból. Tagi jogait, illetve kötelezettségeit csak az jogosult gyakorolni, illetve köteles teljesíteni, aki a tagnyilvántartásban bejegyzett tagként szerepel. A tagnyilvántartás ellenkező bizonyításig hitelesen tanúsítja a fennálló tagsági viszonyokat.

2.1.6 A tag joga, hogy a szövetség tevékenységében, rendezvényein, részt vegyen, a közgyűlésen felszólaljon és szavazzon, továbbá választó és választható legyen a szövetség szerveibe, azaz – tekintettel a szövetség nemzetközi jellegére állampolgárságától függetlenül – jelöltesse magát a szövetség bármely szervébe vagy tisztségére.

2.1.7 A tag kötelezettsége, hogy a szövetség alapszabályában foglaltakat tiszteletben tartsa, adataiban bekövetkező változásokat az elnökség részére írásban, postai vagy elektronikus úton haladéktalanul bejelentse.

2.1.8 A tagsági viszony megszűnik a tag elhalálozásával, illetve 40. életévének betöltésével. Tagsági viszonyát megszünteti az a tag, aki kilépését az elnökségnek írásban bejelenti. A tagok sorából kizárja a közgyűlés azt a tagot, aki a szövetség céljával összeegyezhetetlen tevékenységet folytat. A tagsági viszony azon a napon szűnik meg, amely napon a tag elhalálozik, amely napon a tag a 40. életévét betölti, amely napon a tag kilépést bejelentő írásbeli nyilatkozatát az elnökség részére kézbesítésre kerül, illetve amely napon a törlést megállapító határozatot az elnökség, illetve a kizárást kimondó határozatot a közgyűlés meghozza.

2.2 A közgyűlés

2.2.1 A szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll.

2.2.2 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) a szövetség feloszlásának, és más szervezettel való egyesülésének elhatározása;
c) más társadalmi vagy gazdasági szervezet alapításáról, illetve működő szervezetbe tagként való belépésről történő döntés;
d) az elnök, az alelnök, továbbá az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, továbbá díjazásának megállapítása;
e) az éves költségvetés és az éves pénzügyi beszámoló alapján a zárszámadás megállapítása, továbbá az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása;
f) az elnökség éves jelentésének elfogadása;
g) mindazon az ügyekben való döntés, amelyeket jogszabály, az alapszabály, vagy a közgyűlés határozata a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

2.2.3 A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést harminc napon belül össze kell hívni akkor is, ha az elnök vagy az elnökség több mint két tagjának megbízatása megszűnt, vagy a szövetség kifizetéseit megszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi, továbbá egyébként is, ha az előző közgyűlés, az elnökség vagy a felügyelő bizottság így határoz, valamint, ha legalább tíz tag – az ok és cél megjelölésével – ezt írásban kéri. A felügyelő bizottság hívja össze a közgyűlést, ha azt e szabályok szerint az arra jogosultak kérték, de az elnökség harminc napon belül nem hívta össze.

2.2.4 A közgyűlést az elnökség – a felügyelő bizottság egyidejű értesítése mellett – a közgyűlés kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően valamennyi tag részére postai vagy elektronikus úton küldött meghívóval hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetére – a határozatképtelen közgyűlés napját követő legkésőbb 30 napon belülre – kitűzött megismételt közgyűlés időpontját.

2.2.7 A tagok szavazati joga egyenlő mértékű. Valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik.

2.2.8 A tag közgyűlési jogait kizárólag személyesen gyakorolhatja.

2.2.9 A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni.

2.2.10 A szabályszerűen összehívott közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.

2.2.11 Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés a meghatározott kezdési időpontot követő harminc perc elteltével sem határozatképes, a közgyűlés határozatlanképtelenségét meg kell állapítani.

2.2.12 A határozatlanképtelen közgyűlést a 2.2.4 pontban foglaltak szerint meg kell ismételni. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.

2.2.13 Legalább tíz tag, legkésőbb a közgyűlést megelőző 15. napon, az ok és a cél megjelölésével – írásban kérhetik az elnökségtől, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. Az elnökség az indítványt köteles felvenni a közgyűlés napirendjére és ezt nyolc napon belül közzétenni a közgyűlésre szóló meghívó kézbesítésével megegyező módon.

2.2.14 A közzétett napirenden nem szereplő ügyben, vagy a nem szabályszerűen összehívott közgyűlés csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tag jelen van és az ügy tárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

2.2.15 A közgyűlés az alapszabály 2.2.2 a) c) pontjaiban a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségével, más ügyekben a leadott szavazatok egyszerű többségével, – az elnök, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásán és visszahívásán kívül – nyíltan határoz. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

2.2.16 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szövetség nevét és székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét. a közgyűlés elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének, a jegyzőkönyvet hitelesítő tagoknak nevét, a közgyűlés fontos eseményeit, az előterjesztett javaslatokat, a határozatokat, az azokra mindenkor leadott elfogadó- és ellenszavazatok, valamint a tartózkodók számát és a határozatok hatályát.Az elnökség döntéseit az érintettekkel haladéktalanul postai vagy elektronikus küldemény útján kell közölni. A közgyűlés jegyzőkönyveiből álló teljes körű nyilvántartás vezetésére az elnökség köteles. A közgyűlési jegyzőkönyvről másolat, vagy kivonat kiadását bármely tag kérheti az elnökségtől.

2.3 Az elnökség

2.3.1 Az elnökség a szövetség ügyvezető szerve.

2.3.2 Az elnökség feladata az alapszabály és a közgyűlés határozatainak keretei között a szövetség szakmai és érdekképviseleti tevékenységének összefogása, továbbá gazdálkodási politikájának meghatározása és munkaszervezetének kialakítása.

2.3.3 Az elnökség feladatainak ellátása során dönt mindazon ügyekben, amelyet jogszabály, az alapszabály vagy a közgyűlés határozata nem utal más szerv hatáskörébe.

2.3.4 A szövetség elnöksége elnökből, alelnökből és öt elnökségi tagból áll. Az öt elnökségi tag egyike titkári funkciót lát el.

2.3.5 Az elnök a szövetség általános képviselője. Képviseli a szövetséget harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok előtt. Összefogja és felelősen irányítja a szövetség tevékenységét, az elnökség munkáját.

2.3.6 A szövetség adminisztratív munkáját a szövetség elnöke szervezi. A jogszabályok, az alapszabály rendelkezései, valamint a közgyűlés és az elnökség határozatai keretében közvetlenül irányítja a szövetség munkaszervezetét, adminisztratív tevékenységét és a dolgozók tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

2.3.7 Az alelnök részt vesz a szövetség szakmai munkájának kidolgozásában, koordinációjában, valamint intenzív kapcsolatot tart a tagsággal és a társszervezetekkel.

2.3.8 A titkár szervezi az elnökség munkáját. A titkárt az elnökség az elnökségi tagok közül egyszerű többséggel választja, mandátuma az elnökségi mandátum lejártáig szól.

2.3.9 Az elnök köteles gondoskodni a szövetség üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, a közgyűlés szabályszerű összehívásáról és megfelelő előkészítéséről, a felügyelő bizottság folyamatos tájékoztatásáról, a bírósági bejelentésekről és a kötelező államigazgatási adatszolgáltatásról, továbbá köteles elkészíteni a szövetség éves pénzügyi beszámolóját, közhasznú jelentését, valamint évente egyszer jelentést készíteni a közgyűlés részére a szövetség éves tevékenységéről és vagyoni helyzetéről.

2.3.10 Az elnököt három éves időtartamra a jelen alapszabály mellékleteként szereplő közgyűlési jegyzőkönyvben a szövetség tagjainak sorából, az alelnököt három éves időtartamra a jelen alapszabály mellékleteként szereplői közgyűlési jegyzőkönyvben a szövetség tagjainak sorából, az elnökség tagjait a jelen alapszabály mellékleteként szereplő közgyűlési jegyzőkönyvben a szövetség tagjainak sorából három éves időtartamra – titkos szavazás útján – választja. Nem lehet a szövetség elnöke, alelnöke és elnökségének tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a szervezet megszűntét követő két évig.

2.3.11 Az elnök, az alelnök és elnökség tagjainak tisztsége megszűnik a megbízatás időtartamának elteltével, tisztségről való lemondással, illetve tisztségből történő közgyűlési visszahívással, továbbá a szövetségi tagság megszűnésével, valamint valamely összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

2.3.12 Az elnökség döntéseit ülésein elfogadott határozataival hozza.

2.3.13 Az elnökség üléseit szükség szerint, azonban legalább negyedévente egy ízben tartja. Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség határozatával zárt ülés tartását rendelheti el, mely nem érinti a 2.3.16 pont szerint jelenlévő nem elnökségi tagok jelenlétét.

2.3.14 Az elnökség ülését a titkár készíti elő és időpontját legalább három nappal megelőzően az elnökség valamennyi tagja részére külön kiadott – a részletes napirendet tartalmazó – meghívóval hívja össze. A titkár köteles tizenöt napon belül összehívni az elnökség ülését, és az indítványt napirendre venni, ha azt bármely elnökségi tag vagy a felügyelő bizottság kéri. A felügyelő bizottság hívja össze a közgyűlést, ha azt e szabályok szerint az arra jogosultak kérték, de a titkár nem hívta össze.

2.3.15 Az elnökség üléseit a titkár, távolétében egy elnökségi tag vezeti, amelyen valamennyi elnökségi tag jogosult részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, valamint szavazni. Valamennyi elnökségi tagnak egy szavazata van. Az elnökség tagja az elnökség ülésén kizárólag személyesen vehet részt. Az elnökség ülésén részt vehet a felügyelő bizottság elnöke vagy általa kijelölt más tagja, továbbá bármely meghívott.

2.3.16 A szabályszerűen összehívott elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség legalább négy tagja jelen van.

2.3.17 A kiadott napirenden nem szereplő ügyben vagy nem szabályszerűen összehívott elnökségi ülésen bármely ügyben az elnökség csak akkor hozhat döntést, ha valamennyi tagja jelen van és az ügy tárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

2.3.18 Az elnökség a leadott szavazatok egyszerű többségével, nyíltan határoz. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, ennek hiányában a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Nem vehet részt a határozathozatalban az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő ügyletben egyébként érdekelt.

2.3.19 Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmaznia kell a szövetség nevét és székhelyét, az elnökségi ülés helyét és idejét, a határozatokat és azok hatályát, valamint bármely elnökségi tag tiltakozását valamely határozat ellen, ha ennek jegyzőkönyvbe vételét a tiltakozó kívánja. Az elnökség döntéseit az érintettekkel haladéktalanul postai vagy elektronikus küldemény útján kell közölni.Az elnökség köteles az elnökségi ülések jegyzőkönyveiből, továbbá a szövetség egyéb irataiból álló teljes körű nyilvántartást vezetni és azokba a tagok illetve a tisztségviselők számára, az erre vonatkozó kérelem előterjesztésétől számított három munkanapon belül betekintést nyújtani.

2.3.20 Az elnök, az alelnök, a titkár valamint az elnökségi tagok díjazásáról a közgyűlés dönt.

2.4 A felügyelő bizottság

2.4.1 A szövetség működésének, gazdasági és adminisztratív tevékenységének ellenőrzését a felügyelő bizottság vészi.

2.4.2 A felügyelő bizottság munkája során az elnöktől, az elnökség tagjaitól jelentést, illetve a szövetség munkavállalóitól tájékoztatást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekintheti, azokat megvizsgálhatja.

2.4.3 A felügyelő bizottság köteles a közgyűlés elé terjesztett éves elnökségi jelentést, az éves pénzügyi beszámolót, a közhasznúsági jelentést és az éves költségvetési tervet megvizsgálni és arról írásbeli beszámolót készíteni. A felügyelő bizottság az elnökség egyidejű tájékoztatása mellett köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni és a közgyűlést tájékoztatni, amennyiben a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé, továbbá akkor is, ha a szövetség tisztségviselőinek felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha a szövetség arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

2.4.4 A felügyelő bizottság tagjai részt vesznek a szövetség közgyűlésén, annak napirendjére indítványt tehetnek. Ha a szövetség érdeke megkívánja, a felügyelő bizottság összehívhatja a szövetség közgyűlését.

2.4.5 Az elnökség vagy az elnökség tagja ellen a közgyűlés határozata alapján indított perben a szövetséget a felügyelő bizottság képviseli.

2.4.6 A felügyelő bizottság három tagból áll. Tagjait első ízben, jelen alapszabály mellékleteként szereplő alapító közgyűlési jegyzőkönyvben egy éves időtartamra az alapítók választják, ezt követően tagjait három eves időtartamra a közgyűlés – titkos szavazás útján – választja. Nem választható a felügyelő bizottság tagjává az elnök, az elnökség tagja, továbbá a szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, valamint a szövetség cél szerinti juttatásából részesülő személy, és ezen személyeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója. Nem lehet a szövetség felügyelő bizottságának elnöke, illetve tagja az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül – vezető tisztségséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, e szervezet megszűntét követő két évig.

2.4.7 A felügyelő bizottság tagjai mindenkor az elvárható gondossággal, a szövetség érdekeinek figyelembevételével kötelesek eljárni.

2.4.8 A felügyelő bizottsági tagság megszűnik a megbízatás időtartamának elteltével, a tisztségről való lemondással, illetve e tisztségből történő közgyűlési visszahívással, továbbá a felügyelő bizottság tagjának az elnökség tagjává történő megválasztásával, valamint valamely egyéb összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

2.4.9 A felügyelő bizottságot a felügyelő bizottság elnöke képviseli. A felügyelő bizottság elnökét, jelen alapszabályban, egy éves időtartamra az alapítók választják, ezt követően három éves időtartamra a felügyelő bizottság saját soraiból – titkos szavazás útján – választja.

2.4.10 A felügyelő bizottsági elnöki tisztség megszűnik az elnöki megbízatás időtartamának leteltével, a tisztségről való lemondással, illetve e tisztségből történő felügyelő bizottsági visszahívással, továbbá a felügyelő bizottsági tagság megszűnésével.

2.4.11 A felügyelő bizottság döntéseit ülésein elfogadott határozataival hozza.

2.4.12 A felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, azonban évente legalább egy ízben tartja.

2.4.13 A felügyelő bizottság ülését a felügyelő bizottság elnöke készíti elő és időpontját legalább nyolc nappal megelőzően a felügyelő bizottság valamennyi tagja részére külön kiadott – a részletes napirendet tartalmazó - meghívóval hívja össze. A felügyelő bizottság elnöke köteles összehívni a felügyelő bizottság ülését, és az indítványt napirendre venni, ha azt bármely felügyelő bizottsági vagy elnökségi tag kéri.

2.4.14 A felügyelő bizottság ülését a felügyelő bizottság elnöke vezeti. Az ülésen valamennyi felügyelő bizottsági tag jogosult részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, valamint szavazni. Valamennyi felügyelő bizottsági tagnak egy szavazata van. A felügyelő bizottság tagja a felügyelő bizottság ülésén csak személyesen vehet részt. A felügyelő bizottság ülésén részt vehet bármely meghívott.

2.4.15 A szabályszerűen összehívott felügyelő bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a felügyelő bizottság legalább két tagja jelen van.

2.4.16 A felügyelő bizottság a leadott szavazatok egyszerű többségével, – a felügyelő bizottság elnökének megválasztásán és visszahívásán kívül – nyíltan határoz. Leadott szavazatnak azt a szavazatot kell tekinteni, amely a javaslat elfogadása vagy elvetése mellett szól. A tartózkodást a szavazatszámlálásnál figyelmen kívül kell hagyni. Szavazategyenlőség esetén a felügyelő bizottság elnökének szavazata dönt, ennek hiányában a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

2.4.17 A felügyelő bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmaznia kell a szövetség nevét és székhelyét, a felügyelő bizottsági ülés helyét, idejét és a meghozott határozatokat.

2.4.18 A felügyelő bizottság elnökének és tagjainak díjazásáról a közgyűlés dönt.

3. A szövetség képviselete

3.1 Az elnök a szövetség általános képviselője. Képviseli a szövetséget harmadik személyekkel szemben, bíróságok és hatóságok előtt.

3.3 Képviseleti joggal rendelkeznek az elnökség tagjai. Amennyiben valamely jognyilatkozat érvényességéhez jogszabály írásbeli alakot kíván – és azt nem az elnök írja alá – a 3.2 pont esetén az alelnök vagy a titkár, ennek hiányában két képviseleti joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges.

3.4 A szövetség bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök jogosult, akadályoztatása esetén egy másik, képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.

4. A szövetség létrejötte és megszűnése

4.2 A szövetség megszűnik, ha elhatározza feloszlását, vagy más szervezettel egyesül, illetve ha a bíróság feloszlatja vagy megszűnését megállapítja. 

Jelen alapszabály készült a Fiatal Írók Szövetsége, 2011. december 15-i közgyűlésén, az ott elfogadott szöveggel mindenben megegyezően.

Budapest, 2011. december 15.

Gász Boglárka
jegyzőkönyvvezető

Kollár Árpád
elnök