Idén tagunk, Deres Kornélia kapta a Makói Medáliák díjat. Szívből gratulálunk az elismeréshez! A díjátadóról és a díjazottról többet olvashattok a Hapax folyóirat idézett beszámolójában.
"2012. április 11-én 11 órakor a makói Hagymaházban rengeteg diák gyűlt össze. A költészet napja alkalmából rendezett ünnepség keretein belül idén is átadták az elsőkötetes költők számára létrehozott Makói Medáliák irodalmi díjat. József Attila születésének századik évfordulója alkalmából alapította az önkormányzat 2005-ben, emléket állítva a költő makói tartózkodásának, és a pályakezdő lírikusok támogatásának céljából. Buzás Péter, a város polgármestere beszédében a versek befogadásáról értekezett. Véleménye szerint fiatalabb korban még megvan bennünk a nyitottság az ebben a műfajban írott alkotásokra, ám az évek előrehaladtával ez a legtöbbekből elvész és nem is szakítanak időt az olvasásra. Reményét fejezte ki a teremben ülő ifjúság felé, hogy ez náluk talán másképp lesz.
Ezután Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, a díjat odaítélő kuratórium tagja laudálta Deres Kornéliát:
„Biztos vagyok benne, hogy mondjuk az ötödik kötete után már nem kell Deres Kornéliát a széles olvasóközönségnek külön bemutatni, most azért engedjék meg, pár szóban mégis megtegyem ezt.
Deres Kornélia 1987-ben született Miskolcon, magyar-angol szakos tanári diplomáját az ELTÉ-n szerezte, jelenleg ugyanitt az Irodalomtudományi Doktori Iskola ösztöndíjas hallgatója. Szépírói tevékenysége mellett irodalom- és színházkritikákat ír – tagja a Színházi Kritikusok Céhének –, irodalmi és színházi eseményeket szervez, verseskönyvet és drámaantológiát szerkesztett. Közel tíz éve publikál, a most díjazott kötetének darabjait 2007 óta közölte különböző folyóiratokban, olyan reprezentatív gyűjteményekben szerepelt, mint a Szép versek vagy a Telep-antológia, verseit német, bolgár és szerb nyelvre is fordították. Első kötete, a Szőrapa 2011-ben jelent meg a József Attila Kör sorozatában.
Szokás azt mondani, ha egy költő olvasói sikert akar elérni, akkor verseiben játékosságra, harsány humorra és a nyelv populárisabb regisztereinek megszólaltatására törekszik. Tény, hogy több, országosan ismert és elismert költőnk él ezekkel a lehetőségekkel – Deres Kornélia azonban nem. A díjazott költészete visszafogott, de nem bátortalan hangon szólal meg. Nyugodt figyelme egy sajátos lírai nyelvtan természetrajzát követi: a kiválasztott tárgy személyes, pontos megnevezésére vagy elhallgatására irányul. Érett és magabiztos nyelvi erővel jeleníti meg sajátos világát, amelynek a szétszórt s a költészettel újrateremtett családtörténet képezi az egyik alapját.
De mit is jelent mindez?
Deres Kornélia első kötetében mítoszt teremt egy lehetséges apának. Zsarnoki bálvánnyá emeli, üvegházba költözteti, hol a fényre viszi és megmutatja teljes zord valójában, hol pedig homályba burkolja és arról mesél, amiről csak sötétben lehet. Gyermeki hangon keresi a múltbéli apa helyét a jelenben, mintha csak rossz érzések maradtak volna vele kapcsolatban, de konkrét emlékek nem. Így lehet az apa személye minden versben valaki más, minden leírás egy-egy árnya a valaha volt szülőnek. Kornélia mondatai pontosak, nem hivalkodóak, mégis játékosak, ugyanakkor kegyetlenek is. Mint a gyerekkor, amivel a kötet végére talán megküzd, lezárja és ledönti a bálványát.
Nem könnyű versek ezek, és bár mostanában nem illik hangoztatni, de a lírai én megszólalásait mindig jobban közelítjük a valós költő megszólalásaihoz, mint egy regény vagy novella esetében, így a családi drámáról írott versek olvasásakor óhatatlanul megrendül az olvasó. Ugyanakkor olyan sokirányú értelmezési lehetőséget teremtenek, hogy jómagam – bevallom – Excel-táblázatot akartam hozzá készíteni.
Deres Kornélia verseskötete méltán kapott nagy figyelmet a kortárs irodalomkritikában, és kapja most a kuratórium – melyben társaim Turi Tímea és Orcsik Roland – nagyon egyhangú döntése alapján a Makói Medáliák díjat.”
A laudáció elhangzása után Buzás Péter és Bíró-Balogh Tamás átadták Deres Kornéliának a díjjal járó emlékplakettet, amelyet Csányi Katalin szobrászművész készített, valamint a 100 ezer forint értékű pénzjutalmat. Átadásra került még a nehéz körülmények között élő, ám tehetséges diákok megsegítésére létre hozott Gyémánthíd díj is. Idén Kolompár Tünde, a Szikszai Református Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója vehette át és a mellé járó laptopot egyéves internet-előfizetéssel. A ceremóniát követően a Hangraforgó zenekar költészetnapi koncertje következett, majd az ünnepség résztvevői koszorút helyeztek el József Attila szobránál."
a cikk forrása a Hapax folyóirat
Ha érdekel a FISZ tevékenysége, ha van kedved a részesévé válni, akkor bátran csatlakozz a Fiatal Írók Szövetségének facebookos oldalához!
